talajmenti fizika

– Azt kérdeztem – mondta Gyurica –, hogy melyiket szereti jobban? A csicsókát vagy a töltött borjút?
Az ügynök elhúzta a száját:
– Szórakozzon a liliomokkal…
– Azt kérdeztem, hogy melyiket szereti jobban?
– Tudja mit – vonta meg a vállát Király. – A csicsókát, azt magának hagyom!
– Szóval a borjúszegyet?
– Igen! A borjúszegyet! Most már meg van elégedve?
Gyurica komolyan nézett rá:
– Most ne vicceljen, arra kérem…
– Mondja már meg neki – szólt a vendéglős –, hogy a borjúszegyet szereti jobban…
– A borjúszegyet! – mondta az ügynök most már őszintén és megzavarodva az órás komoly ábrázatától.
– Helyes! Köszönöm szépen… – mondta Gyurica, és visszadőlve a székén a mennyezetre tekintett.
Király értetlenül nézett a többiekre. Aztán felemelte a kezét, és elhúzta a homloka előtt.
– Plam-plam…?
– Ajjaajj! – bólogatott Béla kolléga, és elvigyorogta magát.
– Most mit spekulál ott fent a plafonon? – szólt az órásra Király.
Gyurica összehúzta a szemét:
– Azon – mondta hunyorgatva egyre –, hogy Tomoceuszkakatiti legyek vagy Gyugyu?
Az ügynöknek nyitva maradt a szája. Aztán azt mondta:
– Áh… á! Ühüm! Á… na látja, ez végre világos beszéd! Egyébként én mindig mondtam, hogy tud maga értelmesen is beszélni, csak türelmesnek kell lenni magával, és nem szabad izgatni. Na, mit szólnak hozzá!?

(Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét)