A lehető leghasznosabb dolog, amit csak magával vihet a csillagközi stoppos. Egyrészt komoly gyakorlati értéke van: beletakarózhatunk, hogy meleghez jussunk, míg átugrándozunk a Jaglan-Béta hideg holdjain; heverhetünk rajta, míg a Santagrinus-V ragyogó, márványhomokos tengerpartjain szívjuk a sűrű tengeri levegőt; felvitorlázhatjuk vele minitutajunkat, míg lefelé sodródunk a lassú, lomha Moth folyón; takarózhatunk vele, miközben Kakrafoon sivatagainak vörös csillagai ragyognak ránk; megnedvesíthetjük és fegyverként használhatjuk kézitusában; fejünkre tekerhetjük, hogy távol tartsuk a mérges gőzöket, vagy hogy elkerüljük a Traal bolygó Mohó Poloskapattintó Fenevadjának pillantását (észvesztően ostoba állat, azt hiszi, ha te nem látod őt, ő sem lát téged – annyi esze van mint egy cipőtalpnak, de nagyon-nagyon mohó)…
(Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak)
5 megjegyzés:
Hihetetlen, hogy mennyire egy kultúrkörben mozgunk! :D
Ezt a posztot látva mondanám, hogy egy kultúrkörben mozgunk, de ahogy a többi képet végignézem, elbizonytalanodom. :)
Le a kalappal! S köszönet a fuvarért!
Néha még csatlakozom.
én is szeretném, ha mindig lenne nálam egy törölköző...utólag többnyire szoktam pótolni :)
köszi
Én a tegnap és a ma határán ezzel a képpel keltem át! Nem tudtam hova tenni a déja vu-met. Azt hiszem rájöttem. Ez a kép, ez a hangulat már nagyon sokszor megjelent előttem, bennem. Rendre olyankor, amikor olyan kurváradenagyon "fazonírozott" közegbe keveredek. És ez engem mindig nagyon zavarba hoz, mert úgy érzem, pontosan leolvasható a pofámról. Ezért, hogy rendre irónizálásba zuttyanok, mondhatni kényszerülök. Na, tévedés ne essék, ezt sem kedvelik az érintettek, már ha egyáltalán veszik. Viszont ha nem veszik, akkor nincs sok gond, mindent megtesznek azért, hogy minél előbb elhagyjam a terepet. És én nem szoktam hezitálni, azonnal kivágódok a levegőre, nagyot szippantok belőle, ami általában ki is tart a következő meghívásig. ::))
:)
Megjegyzés küldése